mongol_puszta_lovakkal_billboard_960.png

Dr. Sudár Balázs

Publikációs jegyzék

1994

A magyarországi ásik-költészet. Tiszavirág, 3. 4–6.

1995

Egy Balassi-vers török háttere (Minap mulatni mentemben...). Keletkutatás, ősz. 67–79.

I. Karadzsólán és Iszmigán Szultán. Fordította és átdolgozta: Vaskó Péter és Sudár Balázs.
Tiszavirág, 4. 1. melléklet.

1996

„Trombita, rézdob, tárogató…” (A török hadizene és Magyarország). Enying. [Társszerző:
Csörsz Rumen István.]

1998

Ex oriente lux, avagy a turáni átok (könyvismertetés: Csajághy György: A magyar népzene
bölcsője: Kelet. Pécs, 1998.) Tiszavirág, ősz. 39–40.

2000

A Hódoltság török irodalma. In: Szultán és császár birodalmában. Bp. 160–164. [Magyar
kódex III.]

A Hódoltság török zenéje. In: Szultán és császár birodalmában. Bp. 272–275. [Magyar kódex
III.]

Mevlânâ Yakînî: Az íj és a nyíl vitája. Fordította: Sudár Balázs. Tradíció, (MMI) 147–152.

2002

Ali pasa házassági históriájának történeti háttere és török vonatkozásai. In: Ámor, álom és
mámor. A szerelem a régi magyar irodalomban és a szerelem ezredéves hazai kultúrtörténete.
Tudományos konferencia, Sátoraljaújhely 1999. május 26-29. Szerk. Szentmártoni Szabó
Géza. Bp. 325–358. [Társszerző: Fodor Pál.]

Katonaköltők a 16. századi hódoltságban. In: Félhold és kereszt. Konferencia és kiállítás a
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban 2001. október 17. / Hilal ve Haç. 17 Ekim 2001 tarihinde
Başkent Szabó Ervin Kütüphanesinde bilimsel konferans ve sergi. Bp. 44–53.

16. yüzyıl Osmanlı Macaristan'ında askeri şairler. In: Félhold és kereszt. Konferencia és
kiállítás a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban 2001. október 17. / Hilal ve Haç. 17 Ekim 2001
tarihinde Başkent Szabó Ervin Kütüphanesinde bilimsel konferans ve sergi. Bp. 155–163.

Ahmedí: A húros hangszerek vetélkedése. Fordította: Sudár Balázs. Tradíció, (MMII) 215–
220.

„Görösgál ostroma” 1555-ben és a hódoltsági török epikus költészet. Hadtörténelmi
közlemények, 115. 2. 353–374.

Gül Baba és a magyarországi bektasi dervisek. Bp. [Társszerző: Ágoston Gábor]

Az oszmán költészet hangszerszimbolikája. In: Orientalista Nap 2001. Szerk. Birtalan Ágnes
és Yamaji Masanori. Bp. 132–140.

2003

Egy magyar antikvárius Isztambulban: Szilágyi Dániel. In: Függőkert. Orientalisztikai
tanulmányok. Szerk. Csirkés Ferenc Péter, Csorba György, Sudár Balázs, Takács Zoltán. Bp.
117–136. [Társszerző: Csorba György.]

Egy jeles magyar könyvgyűjtő Isztambulban: Szilágyi Dániel és hagyatéka. In: Orientalista
Nap 2003. Szerk. Birtalan Ágnes, Yamaji Masanori. Bp. 46–59.

Turkish Courtly Music under 16th-century Ottoman Rule in Hungary. In: Irano-Turkic
Cultural Contacts in the 11th–17th centuries. (Acta et Studia I.) Ed. Éva M. Jeremiás.
Piliscsaba, 2003 [2002]. 233–243.

„A ló lába vágtat, a dalnok nyelve pereg” (könyvismertetés: Dede Korkut Könyve. Török
eredetmonda. Fordította: Adorján Imre és Puskás László. L'Harmattan – Európai Folklór
Intézet, Bp., 2002.) Credo, 9. (2003) 1/2. 125–127.

Imahelyek, kolostorok, sírkápolnák. Kulturális létesítmények a török hódoltságban — I. rész.
História, 25. 9–13.

Iskolák, fürdők. Kulturális létesítmények a török hódoltságban – II. rész. História, 25. 32–35.

Korkut apó legendái – magyarul. (Könyvismertetés: Dede Korkut Könyve. Török
eredetmonda. Fordította: Adorján Imre és Puskás László. L'Harmattan – Európai Folklór
Intézet, Bp., 2002.) Török füzetek, 11. 13–14.

Kőasszonyok, kővitézek… (Könyvismertetés: Kunkovács László: Kőemberek. A sztyeppei
népek ősi hagyatéka.) Credo, 9. 3/4. 298–300.

Kajguszuz Abdál: Bolondok könyve. Utószó, jegyz., ford. Sudár Balázs. Bp.
Török fürdők a hódoltságban. Történelmi Szemle, 45. (2003[2004]) 3/4. 213–263.

2004

Baths in Ottoman Hungary. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae, 57/4. 391–
437.

A tizenötéves háború török költői. Hadtörténelmi Közlemények, 117/ 4. 1146–1165.

A budapesti Császár fürdő török felirata. Török füzetek, 12/3-4.

Ismail Tosun Saral cikkének margójára. Török füzetek, 12/3-5.

Balassi Bálint és a török költészet. Török füzetek, 12/4, 3–4.

Bálint Balassi ve türk şiiri. Török füzetek, 12/4. 5–6.

Akit sólyom… (Könyvismertetés. Akit sólyom karmolt meg… Modern török elbeszélések.
Ford: Tasnádi Edit.) Török füzetek, 12/4. 21.

Balassi Bálint és a török költészet. Balassi. A költő élete és versei. CD-ROM. Bp.

Iván László: A visegrádi vár története a kezdetektől 1685-ig. A visegrádi vár házairól az
1570-es évek elején felvett jegyzéket, illetve Evlia cselebinek a visegrádi várról adott leírását,
törökből, Sudár Balázs fordította. Visegrád. 181–87.

2005

Vác városának török házösszeírása 1570-ből. Századok, 139/ 4. 791–853.

Török kopuz – magyar koboz? Hangszertörténeti tanulmány. Magyar Zene, 43/ 2. 215–227.

Szövegvariációk a török ásikköltészetben. Mindenes Gyűjtemény. Tanulmányok Küllős Imola
60. születésnapjára. (Artes Populares 21.) Szerk. Csörsz Rumen István. Bp. 39–53.

Gazel-i türki ve madzsari. In: Magyar művelődéstörténeti lexikon. Középkor és koraújkor. III.
Főszerk. Kőszeghy Péter. Bp. 256.

László Károly kütahyai török dalai (1851). In: Függőkert. Orientalisztikai tanulmányok 2.
Szerk. Csirkés Ferenc, Csorba György, Sudár Balázs, Takács Zoltán. Bp. 393–434.

A Palatics-kódex török versgyűjteményei. Török költészet és zene a XVI. századi
hódoltságban. Bp.

A műfordító Balassi Bálint és a török bejtek. In: Kalligram. 2005. november–december. 77–
84.

Turkish ’Kopuz’ – Hungarian ’Koboz’. A Study int he History of a Musical Instrument. In:
Turkish Flowers. Studies on Ottoman Art in Hungary. Ed. Ibolya Gerelyes. Bp. 143–156.

2006

„Török bandájoknál tányérok csattogtak…” Török hadizenészek Magyarországon. In: Tanári
Kincsestár – Történelem. 2006. január. H. 1.19.1–8.

„Tán prémes bundába bújhatok…” Egy hódoltsági török költő panaszai. História, 28/1. 24–
25.

A muszlim klasszikus költészet és a török énekmondás kezdetei. In: Folklór és irodalom.
Szerk. Szemerkényi Ágnes. Bp., 2005 [2006]. 277–287.

Ki volt Jakováli Haszan pasa? In: Pécsi Szemle, 9/1. 27–34.

„Madár lelkem kalitkájában zokog…” Test és lélek a török énekmondók költészetében. In:
Kőrösi Csoma Sándor. Test és lélek a keleti kultúrákban. Kovászna. 135–143.

Egy budai török értelmiségi könyvtára a 16. században. Történelmi Szemle, 47. (2005[2006])
3/4. 315–331.

A Rudas a törökkorban. The Rudas in the Turkish Period. / Das Rudas-Bad in der Türkenzeit.
In: Rudas gyógyfürdő – Thermal Baths – Heilbad. Szerk. Radnainé Keresztes Mária. Bp. 8–
25.

Bálint Balassi ve Türk Şiiri. In: Bálint Balassi. XVI. Yüzyıl Macar Ozan Bálint Balassi ve
Şiirlerinden Örnekler. Ed. Edit Tasnádi, Dursun Ayan. Bp. 45–53.

Török énekmondók Egerben. Magyarország védelme – Európa védelme Balassi Bálint és
Bocskai István korában. Studia Agriensia, 24. 199–211.

Kanizsa 1601. évi ostroma török szemmel. Hadtörténelmi Közlemények, 119/4. 1025–1058.

Dávid Géza: Pasák és bégek uralma alatt. Demográfiai és közigazgatás-történeti tanulmányok.
Századok, 140/6. 1579–1581. [Recenzió.]

Mikor épült a Császár fürdő? Egy török kronogramma nyomában. Keletkutatás, (2002. ősz–
2006. ősz) 189–200.

Balassi török forrásaihoz. Keletkutatás, (2002. ősz–2006. ősz) 83–101.

2007

Megjegyzések a pécsi dzsámik történetéhez. In: Tanulmányok Pécs történetéből 19. A
Pécs gazdasága és társadalma a 18–20. században és a Pécs évszázadai című, 2005. évi
konferenciák válogatott előadásai. Szerk. Kaposi Zoltán–Pilkhoffer Mónika. Pécs. 59–74.

Madzsari Türki. 337-350. In: A magyar irodalom történetei – A kezdetektől 1800-ig. Szerk.
Jankovits László-, Orlovszky Géza. Bp. 337–350.

Platón Pécsett. Egy hódoltsági legenda nyomában. Pécsi Szemle, 10/2. 14–27.

Egy török költőnő a férfiak között. Mihrí hátún. Történelmi Szemle, 49/2. 179–195.

„…Török szép versekből…” Balassi Bálint költészetének törökös elemei. In: A szerelem
költői. Konferencia Balassi Bálint születésének ötödfélszázadik, Gyöngyösi István halálának
háromszázadik évfordulóján. (Sárospatak, 2004. május 26–29.) Szerk. Szentmártoni Szabó
Géza. Bp. 75–88.

Alevik Törökországban. In: Előadások a mai iszlám világról. Szerk. Tüske László. Piliscsaba.
169–177.

Ali Pasa’nın evlilik öyküsünün tarihsel geri planı ve Osmanlılara ilgili yanları. Belleten, 70.
(2006) 259. 963–1000. [2007] [Társszerző: Fodor Pál.]

„Szomszédom, Taligás Hajdar”. A török Vác. Magyar Napló, 19. (2007) 12. 35–37.
Madzsrai Türki. MAMÜL 7. Bp. 136.
Részlet Dzsalál ad-Dín Rúmí Mesznevijéből. In: „Nem sűlyed az emberiség!”… Album
amicorum Szörényi László LX. születésnapjára. Főszerk. Jankovics József, Szabó G. Zoltán,
felelős szerk. Császtvay Tünde, Bp. [Hálózati kiadvány, e-book, elérhető az MTA ITI
honlapján 2008. februártól.] [Társszerzők: Csirkés Ferenc, Kovács Hajnalka.]

2008

Ádil szultán és az igricek „csácsogó éneke”. Egy nogáj epikus ének történeti hátteréről. In:
Folklór és történelem. Szerk. Szemerkényi Ágnes. Bp., 2007. [2008.] 240–267.

Bektaşi Monasteries in Ottoman Hungary (16th–17th centuries). Acta Orientalia Academiae
Scientiarum Hungariae, 61/1–2. 227–248.

A „török Tinódik” és az oszmán históriás énekek. In: Tinódi Sebestyén és a régi magyar
verses epika: A 2006. évi budapesti és kolozsvári Tinódi-konferenciák előadásai. Szerk.
Csörsz Rumen István. Kolozsvár. 225–245.

Iszkender pasa és Bethlen Gábor Habsburg-ellenes hadjáratai. In: Habsburg-ellenes rendi
felkelések és hatásuk a mai Szlovákia és Magyarország határ menti térségének fejlődésére a
17. században. Ed: Štefan Šutaj. Kassa. 83–94.

Török versek egy 17. század eleji magyar kéziratban. Keletkutatás, tavasz–ősz. 101–110.

Oszmán-török irodalom. In: Magyar művelődéstörténeti lexikon. Középkor és koraújkor. VIII.
Főszerk. Kőszeghy Péter. Bp. 401–404.

Oszmán-török történetírók a hódoltságról. In: Magyar művelődéstörténeti lexikon. Középkor
és koraújkor. VIII. Főszerk. Kőszeghy Péter. Bp. 412–415.

Oszmán-török zene. In: Magyar művelődéstörténeti lexikon. Középkor és koraújkor. VIII.
Főszerk. Kőszeghy Péter. Bp. 415–417.

Palatics-kódex. In: Magyar művelődéstörténeti lexikon. Középkor és koraújkor. VIII. Főszerk.
Kőszeghy Péter. Bp. 485.

2009

A hódoltság meg a kávé. In: Szolgálatomat ajánlom a 60 éves Jankovics Józsefnek. Szerk.
Császtvay Tünde, Nyerges Judit. Bp. 368–371.

A hódolt Pécs történetéhez. In: A 2006. és 2007. évi Előadások Pécs történetéből c.
konferenciák válogatott előadásai. Szerk. Kaposi Zoltán, Vonyó József. Pécs. 11–20.
[Tanulmányok Pécs történetéből 20.]

Az ismétlések művészete. Szöveg és dallam az ásik-költészetben. In: Folklór és zene. Szerk.
Szemerkényi Ágnes. Bp. 487–499.

Könyvismertetés: Ráduly János: Beszélő rovásemlékek. Adalékok rovásírásunk ismeretéhez.
Keletkutatás, tavasz. 153–154.

Tko je bio Hasan-paša Jakovali? Scrinia Slavonica, 398–406.

A Bécsi-kapu átdöfött pajzsa és a szultáni kar ereje. Keletkutatás, (2009) ősz. 91–100. [2010]

Ferenc Tóth: Saint-Gotthard, 1664. Une bataille européenne. Keletkutatás, ősz. 141–143.
[2010] [Recenzió.]

Osmanlı Macaristanı'nda Camiler ve Mescitler. In: Thirtheenth International Congress of
Turkish Art. Ed. Géza Dávid, Ibolya Gerelyes. Bp. [2010.] 637–650.

A sas meg az oroszlán. Az Egri Vár Hiradója, 41–42. (2009) [2010] 22–30.

2010

Evlia Cselebi és a magyar őstörténet. In: Kőrösi Csoma Sándor és az Út. Szerk. Gazda József,
Szabó Etelka. Kovászna. 172–178.

A pécsi Jakováli Haszan pasa-dzsámi. Bp. 150.

Az íjászat tudományának könyve. Egy XIV. századi mameluk kézikönyv az íjászatról.
Hadtörténelmi Közlemények, 123/1–2. 338–352.

A török költészet kisebb hódoltsági emlékeiből. Ghesaurus: Tanulmányok Szentmártoni Szabó
Géza hatvanadik születésnapjára. Szerk. Csörsz Rumen István. Bp. 567–576.

A végítélet könyve. Oszmán elbeszélő költemény a mohácsi csatáról. Történelmi Szemle, 52/
3. 389–419.

Pécs-lexikon. Főszerk. Simon Attila. Pécs. Arszlán bég. I. 55.; Dervis bég és pasa. I. 164.;
Dervisek. I. 164.; Derviskolostorok Pécsett. I. 165.; Dzsámik. I. 185.; Evlija cselebi. I. 215.;
Gázi Giráj. I. 258.; Idrisz baba. I. 327.; Jakováli Haszan pasa. I. 344.; Kászim bég. I. 375.;
Mahmud bég. I. 480.; Mecsetek. I. 507.; Medreszék. I. 507.; Memi bég. I. 511.; Muszlim
búcsújárás. I. 534.; Muszlim kegyes alapítványok. I. 534.; Nisándzsi Mehmed. II. 37.;
Pecsevi Ahmed Dede. II. 90.; Pecsevi Ibrahim. II. 90.; Pécsi szandzsák. II. 105.; Platon sírja
Pécsett. II. 135.; Tekke. II. 294.; Tirják Hasszán pasa. II. 306.; Török fürdők. II. 325.; Török
tisztviselők. II. 326.; Türbe. II. 331.

A mevlevi dervisek kolostora Pécsett. In: Pécs az egyháztörténet tükrében. Szerk. Erdős
Zoltán, Kindl Melinda. Pécs. 147–154.

Tirjákí Haszan pasa utolsó évei (1601–1613). Hadtörténelmi Közlemények, 123/4. 779–798.

A „Kethüdá-dzsámi” mellett állt-e az egri minaret? Keletkutatás, tavasz. 101–106.

2011

A magyarok oszmán és török szemmel. Magyar Tudomány, 172/4. 416–424. [Társszerzők:
Fodor Pál, Ivanics Mária.]

Ki építhette a pasa kis dzsámiját az egri várban? Az egri vár híradója, 42–43. 11–22.

Iszkender és Bethlen Gábor: a pasa és a fejedelem. Századok, 145/ 4. 975–996.

Hegyi Klára: Török források Pécs 16. századi történetéhez. Századok, 145/4. 1043–1045.
[Recenzió.]

Koboz (MAMÜL LX)

Üstdob (MAMÜL LX)

Evlia Cselebi és a magyarországi utazások / Evliya Çelebi and his journeys in Hungary. In:
„Világok vándora voltam…” Evlia cselebi 400 éve született. Bp. 16–28. [Tabáni füzetek 8.]

A hódoltsági pasák az oszmán belpolitika forgatagában (1657–1665). Hadtörténelmi
Közlemények, 124/3. 888–909.

A pécsi Ferhád-dzsámi. Archaeológiai értesítő, 136. 269–296. [Társszerző: Gere László.]

2012

Evlia cselebi diáriuma és az 1664. évi török hadjárat. In: „Hír a dicső tettek ragyogása.”
Tanulmányok a Zrínyi család és Szigetvár történetéből. Szerk. Varga Szabolcs. Szigetvár,
103–120.

Az oszmánok és Magyarország mentális meghódítása. In: Identitás és kultúra a török
hódoltság korában. Szerk. Ács Pál, Székely Júlia. Bp. 40–49.

MÉDIASZEREPLÉSEK

ATV, Hazai turizmus. 2011. április 1. Török-kori emlékeink a Duna mentén

ATV, Tabu. 2012. február 19. 1. rész

ATV, Tabu. 2012. február 19. 2. rész

Friss hírek

Huasztuanift. Az ótörök manicheus gyónás

Megjelent tanszékünk tankönyvsorozatának legújabb kötete Huasztuanift. Az ótörök manicheus gyónás címmel. A kiadvány tartalmazza az…

Readmore

Szeged Workshop on Karaim Studies

A tanszékünkön működő MTA-SZTE Turkológiai Kutatócsoport workshopot rendez Szeged Workshop on Karaim Studies címmel. A…

Readmore

Elérhetőség

cím: 6722 Szeged, Egyetem u. 2

telefon/fax: (62)544-319

tanszéki előadó: Kiss Zoltánné

e-mail: kissne@hung.u-szeged.hu