Nyitólap / A tanszék / Turkológiai Kutatócsoport

Turkológiai Kutatócsoport

A Magyar Tudományos Akadémia támogatásával működő MTA-SzTE Turkológiai Kutatócsoport (részletes kutatási terv, előzmények).

A kutatócsoport neve: Magyar Tudományos Akadémia–Szegedi Tudományegyetem Turkológiai Kutatócsoport

Vezetője: Ivanics Mária, tanszékvezető, egyetemi tanár

Címe: 6722 Szeged, Egyetem u. 2.

A csoport munkatársai:

Róna-Tas András kutatóprofesszor
Biacsi Mónika tudományos segédmunkatárs
Kempf Béla tudományos segédmunkatárs

A kutatási tervben résztvevő kutatócsoport az összehasonlító altajisztika régóta vizsgált és az utóbbi években újra a nemzetközi kutatások homlokterébe állított kérdésének, az altaji nyelvek genetikus összetartozásának legfontosabb szegmentumát, a török-mongol nyelvviszonyt kívánja vizsgálni. A vizsgálat az altajisztika, az általános nyelvészet, a nyelvtörténet és a történelem kutatása szempontjából nemzetközileg is kiemelkedő új eredményeket ígér.

Az elmúlt néhány évtized lényeges és új eredményeket hozott az összehasonlító turkológia és mongolisztika területén. Korábbi ismereteink ezen új eredményekkel történő kiegészítése, valamint a kutatócsoport vezető kutatóinak elmúlt években folytatott kutatási eredményei minden reményt megadnak ahhoz, hogy csatlakozva a jól látható nemzetközi trendhez, állást foglaljunk a jelzett kutatási témában és új eredményekkel jelentkezzünk. Nem hárítjuk el ugyan annak a lehetőségét, hogy egyszer – talán már a közelebbi jövőben – valóban tudományos célként lesz kitűzhető valamennyi altaji nyelv(család) összefüggés-rendszerének a vizsgálata, de mostani célunk az összefüggés kulcsának a török–mongol nyelvviszonynak a leírása és ezen nyelvek esetleges genetikus kapcsolatainak feltárása. Egy olyan tudománytörténeti fázisban jár szakterületünk, amikor – úgy látjuk – még nem indokolt a többi altajinak mondott nyelv(család) (a tunguz, a koreai és a japán) bevonása a vizsgálódásba.

A török–mongol nyelvviszony összehasonlító altajisztikai szempontú vizsgálata jól látható módon nemcsak az altajisztika, az összehasonlító történeti turkológia és mongolisztika területén, de más területeken is új eredményeket ígér. Ilyen terület a korai kelet-európai és magyar történelemé, valamint a magyar nyelvtörténeté. Fontos eredményekhez és új adatokhoz juthat az általános nyelvészet is a tervezett vizsgálódás kapcsán. A kétnyelvűség kérdése, a nyelvi interferencia, a szemantikai besugárzás stb. mind olyan kérdések, melyekhez a vizsgálódás új szempontokat kínál.

Részletes kutatási terv:

A kutatási tervben résztvevő kutatócsoport az összehasonlító altajisztika régóta vizsgált és az utóbbi években újra a nemzetközi kutatások homlokterébe állított kérdésének, az altaji nyelvek genetikus összetartozásának legfontosabb szegmensét, a török–mongol nyelvviszonyt kívánja vizsgálni. A vizsgálat az altajisztika, az általános nyelvészet, a nyelvtörténet és a történelem kutatása szempontjából nemzetközileg is kiemelkedő új eredményeket ígér.

Az elmúlt néhány évtized lényeges és új eredményeket hozott az összehasonlító turkológia (Johanson, Erdal, Rybatzki, Stachowski stb.) és mongolisztika (Janhunen, Svantesson stb.) területén. Korábbi ismereteink ezen új eredményekkel történő kiegészítése, valamint a kutatócsoport vezető kutatóinak elmúlt években folytatott kutatási eredményei minden reményt megadnak ahhoz, hogy csatlakozva a jól látható nemzetközi trendhez, állást foglaljunk a jelzett kutatási témában és új eredményekkel jelentkezzünk. Nem hárítjuk el ugyan annak a lehetőségét, hogy egyszer – talán már a közelebbi jövőben – valóban tudományos célként lesz kitűzhető valamennyi altaji nyelv(család) összefüggés-rendszerének a vizsgálata, de mostani célunk az összefüggés kulcsának a török-mongol nyelvviszonynak a leírása és ezen nyelvek esetleges genetikus kapcsolatainak feltárása. Egy olyan tudománytörténeti fázisban jár szakterületünk, amikor – úgy látjuk – még nem indokolt a többi altajinak mondott nyelv(család) (a tunguz, a koreai és a japán) bevonása a vizsgálódásba (vö. Starostin–Dybo–Mudrak, Robbeets).

A török–mongol nyelvviszony összehasonlító altajisztikai szempontú vizsgálata jól látható módon nemcsak az altajisztika, az összehasonlító történeti turkológia és mongolisztika területén, ahol tanulmányok, monográfiák, PhD-értekezések születése, kutatható adatbázisok felállítása lehet az elvárás, de más területeken is új eredményeket ígér. Ilyen terület a korai kelet-európai és magyar történelemé, valamint a magyar nyelvtörténeté. Fontos eredményekhez és új adatokhoz juthat az általános nyelvészet is a tervezett vizsgálódás kapcsán. A kétnyelvűség kérdése, a nyelvi interferencia, a szemantikai besugárzás stb. mind olyan kérdések, melyekhez a vizsgálódás új szempontokat kínál.

A kutatási terv az ütemezésnek megfelelő felmenő sorrendben az alábbi részterületeket különíti el:

I. A nyugati ótörök nyelv főbb hangtani és alaktani sajátságának rekonstruálása, a jellemzően nyugati ótörök lexikai elemek elkülönítése.

Egy ilyen összegzés elkészítésének reális megtervezése azáltal vált lehetővé, hogy az MTA-SzTE Turkológiai Kutatócsoportja az elmúlt években a magyar nyelv korai török elemeinek revízióján dolgozik. Róna-Tas András és Berta Árpád ezerötszáz oldalas munkája – a tervek szerint – 2008-ban gondos szerkesztés után két kötetben angol nyelven a wiesbadeni Otto Harrassowitz kiadónál jelenik meg. A magyar nyelv korai jövevényszavainak nyugati ótörökre vonatkozó vallomásait egyéb új ismereteinkkel (keleti ótörök emlékek, új jenyiszeji feliratok, újonnan felfedezett török nyelvek, pl. Fu-Yü, khoraszáni stb.) is szükséges majd egyeztetni. A fenti feladatra – a kutatócsoport egyik részének (két fő) alaptevékenységeként – 2007–2008 folyamán kerülhet sor.

Várható további eredmények: monográfia, a kutatás számára hozzáférhető adatbázis létrehozása, tanulmányok megjelentetése.

II. A magyar nyelv korai török jövevényszavai átvételének történeti hátteréről legutóbb Róna-Tas András nyújtott monografikus áttekintést a magyar tudományosságban (Róna-Tas 1996, 1999). A legújabb eredmények ismeretében (l. itt az I. pontban jelzett monográfiát) egy fő történész kutató feladata az lenne, hogy néhány tanulmányban összesítse a nyugati török – magyar nyelvi kapcsolatok alapján levonható történeti következtetéseket. A munkát 2007–2008 folyamára ütemezzük.

III. Az ómongol nyelv leírásához szükséges adatok rendszerezése, adatbázis összeállítása

A mongolisztikai kutatómunka sem előzmények nélkül való az MTA-SzTE Turkológiai Kutatócsoportjában és a mellette működő Altajisztikai Tanszéken. Róna-Tas András mongol nyelvészetet adott elő egyetemi hallgatóknak és doktoranduszoknak. Baiarma Khabtagaeva egyetemi tanársegéd most lezárt, s megvédés előtt álló PhD értekezése a tuva nyelv mongol jövevényszavait tárgyalja, Kempf Béla most készülő PhD értekezése a mongol alaktan történetét vizsgálja. Kincses Nagy Éva egyetemi tanársegéd a csagatáj török irodalmi nyelv mongol elemeit kutatja készülő PhD értekezésében. Mindez azt is jelzi, hogy a kutatócsoport eddig is kapcsolatban állt, s ezt követően is kapcsolatban kíván állni a SzTE Nyelvtudományi Doktori Iskolájával.

A mongol nyelvek kutatása új fázisba lépett. Ezt jelzik, többek között, az alábbi nemzetközi kutatások:

  • a modern mongol nyelvek és a mongol nyelv történetére vonatkozó újabb kutatási eredmények összegzése (l. (ed.) Jarceva 1997, Tömörtogoo 1992, Darbeeva 1996, (ed.) Janhunen 2003, Svantesson et al. 2005 stb.)
  • mongol nyelvemlék kiadások (Dobo 1983, Cerensodnom–Taube 1993, Chiodo 1996, 2000, Jahontova 1999, Tömörtogoo 2002, 2002a , Kara 2003 stb.)
  • korábban csak részlegesen ismert mongol nyelvek és nyelvjárások bemutatása (hamnigán: Janhunen 1990, 1992, burját nyelvjárások: Rassadin 1996, 1999, a najman nyelvjárás: Mönggüngerel 1998, az urianxai nyelvjárás: Sambuudorj 1998, stb.), ill. a korábban egy nyelvként meghatározott idiómák elkülönítése (mongghul és mangghuer)
  • nyelvjárási anyagok és szótárak kiadása (Coloo 1988, Amarjargal 1988, Sun Zhu 1990, Budaev 2002, Krueger 1978, stb.)
  • különböző mongol nyelvek monografikus leírása (Bitkeev 1983, Bold 1986, Buraev 1987, Rassadin 1982, Kullmann–Tserenpil 1996 Orlovskaja 1999, Jahontova 1996, Böke 1996, Önörbayan 1998, 2000, Sechenbaatar 2003, Slater 2003 stb.)
  • a különböző intézményekben rendelkezésre álló mongol nyelvű anyagok leírása, katalogizálása (Sazykin 1988, 2001–2003, Bilgüüdei 1998, Kiripolská 1996, 1998, 1999, Orlova 1996, Uspenskij 1999, Tsyrempilov 2004 stb.)

Az új eredmények szisztematizálása és nyelvtörténeti elhelyezése a mongolisztika nagy kihívása.

A feladat teljesítésére 2007–2010 folyamán két fő alaptevékenységeként kerülne sor.

Várható eredmények: tanulmányok, monografikus feldolgozások megjelentetése, adatbázis felállítása.

IV. Az ótörök nyelvállapotot megelőző őstörök nyelv rekonstrukciója. Ezen belül az őstörök fontosabb fonetikai (fonológiai) sajátságainak, szóképző formánsainak, más altaji nyelvekkel párhuzamos lexikai elemeinek elemző leírása.

Ennek az összetett feladatnak a végrehajtásához mindenképpen az szükséges, hogy több fontos korábbi ismeretet az újabb kutatási eredményekkel egyesítő adatbázisból induljunk ki. Az utóbbi évtizedek nemzetközi turkológiai irodalmának új kutatási témái és eredményei közül itt csak néhányat emelünk ki:

  • korábban ismeretlen, vagy csak részlegesen ismert török nyelvek és nyelvjárások a kor színvonalán történt leírása: haladzs, délnyugati török varietások, Fu-Yü, sárga ujgur és más turki varietások, dolgán stb.
  • szótörténeti és etimológiai szótárak kötetei (Clauson 1972, Sevortjan 1974–, Fedotov 1996, Tatarincev 2000– stb.)
  • török alaktani kutatások (Erdal 1991, Berta 1996, Stachowski 1997 stb.),
  • török nyelvemlék kiadások (Dankoff-Kelly 1982–1985, Boeschoten et al. 1995, Golden 2000 stb.),
  • a keleti ótörök grammatika monografikus áttekintése (Erdal 2004)

A korábbi turkológiai ismeretek és az elmúlt évtizedek új eredményeket hozó kutatásainak egységes adatbázisban való összegzése a kutatócsoport egyik részének (két fő) alaptevékenységeként 2009–2010 folyamán képzelhető el.

Várható eredmények: tanulmányok megjelentetése, adatbázis felállítása.

V. A steppetörténeti kutatások nélkül elvégezhetetlennek tetszik a vállalt feladatok teljesítése. Egy fő történész kutatási feladata 2009–2011 folyamán az lesz, hogy tanulmányokat készítsen a korai középkori steppe történetének – újabb kutatási eredményei alapján történő – összegző áttekintéséről.

Várható eredmények: tanulmányok megjelentetése, kutatható adatbázis felállítása.

VI. A pályázati ciklus utolsó évére 2011-re azt vállalja a kutatócsoport, hogy az akkorra felhalmozott adatbázisunk, vizsgálati eredményeink alapján tanulmányokat készítünk a török–mongol nyelvviszony jellegéről.

A korábbi kutatócsoportok archív anyagai: